Bontják a salakhegyeket
"A nógrádi szénmedencében több millió köbméter meddőhányó gyűlt össze a bányászat másfél évszázada során.
Amikor öt százaléknál több meddőt tartalmazott a felszínre hozott szén, a bányászok fizetéséből levontak. Így aztán inkább hagyták, hogy szén kerüljön a meddőbe, mintsem az agyagos anyag ott maradjon a szállítandó szén között - emlékeznek vissza nyugdíjas nógrádi bányászok.
A fejtéseknél egymás alatti rétegben találták a meddőt és a fényes szenet. Ezt úgy kell elképzelni: egy kétméteres vágatban - mondjuk - hetvencentis rétegben ragyogott a szén, alatta volt néhány centiméternyi meddő, majd egy vastagabb, agyaggal-szénnel átszőtt réteget találtak, s megint egy fényes szénréteg következett. A meddőt a lehető legközelebbi helyre, gyakran a bányabejárat közvetlen szomszédságába deponálták. Tiribesen vagy az acélgyár közelében a meddő - 30-40 év alatt - elérte a százméteres magasságot is. Az évtizedek során a benne lévő szén az oxigénhiányos környezetben lassú égéssel izzott. A bányászvárosban úgy emlékeznek, hogy amíg ki nem égtek teljesen, addig füstöltek ezek a hegyek.
A hazai szénbányászat hőskorában még nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, milyen környezeti, esztétikai vonatkozásai vannak a meddőkből lett salakhegyeknek. Merthogy a hegyek lassan salakhegyekké lettek, azok is, amelyek a bányák mellett nőttek, s azok is, amelyek az üveg-, illetve a vaskohászat mellékanyagaiból keletkeztek.
Szakértők szerint ezeknek semmilyen környezetkárosító hatásuk nincs, többségük azonban még ma is tájseb, amit valakiknek be kellene gyógyítaniuk. Egy részükkel megteszi ezt a természet, hiszen némelyikre már erdő nőtt.
Igazi tájépítészeti feladat a salak hasznosításával képzelhető el. Az ebben rejlő üzlet azonban alacsony jövedelmezőségű, az elsőként ezzel foglalkozó Ceredvölgye Termelőszövetkezet mára föl is hagyott ezzel a tevékenységgel. Néhány kisebb vállalkozás Salgótarján környékén mégis megél a salakhegyek feldolgozásából. Kovács Viktor, az egyik, hat éve alakult cég vezetője az Öblösüveggyár szomszédságában vásárolt egy 2,5 hektáros salakos területet. Ennek egy részét már elbontották, vevőt is találtak a laposra szedett területre. Itt most egy építőanyag-kereskedést létesítettek."
Forrás: www.nol.hu
A fejtéseknél egymás alatti rétegben találták a meddőt és a fényes szenet. Ezt úgy kell elképzelni: egy kétméteres vágatban - mondjuk - hetvencentis rétegben ragyogott a szén, alatta volt néhány centiméternyi meddő, majd egy vastagabb, agyaggal-szénnel átszőtt réteget találtak, s megint egy fényes szénréteg következett. A meddőt a lehető legközelebbi helyre, gyakran a bányabejárat közvetlen szomszédságába deponálták. Tiribesen vagy az acélgyár közelében a meddő - 30-40 év alatt - elérte a százméteres magasságot is. Az évtizedek során a benne lévő szén az oxigénhiányos környezetben lassú égéssel izzott. A bányászvárosban úgy emlékeznek, hogy amíg ki nem égtek teljesen, addig füstöltek ezek a hegyek.
A hazai szénbányászat hőskorában még nem foglalkoztak azzal a kérdéssel, milyen környezeti, esztétikai vonatkozásai vannak a meddőkből lett salakhegyeknek. Merthogy a hegyek lassan salakhegyekké lettek, azok is, amelyek a bányák mellett nőttek, s azok is, amelyek az üveg-, illetve a vaskohászat mellékanyagaiból keletkeztek.
Szakértők szerint ezeknek semmilyen környezetkárosító hatásuk nincs, többségük azonban még ma is tájseb, amit valakiknek be kellene gyógyítaniuk. Egy részükkel megteszi ezt a természet, hiszen némelyikre már erdő nőtt.
Igazi tájépítészeti feladat a salak hasznosításával képzelhető el. Az ebben rejlő üzlet azonban alacsony jövedelmezőségű, az elsőként ezzel foglalkozó Ceredvölgye Termelőszövetkezet mára föl is hagyott ezzel a tevékenységgel. Néhány kisebb vállalkozás Salgótarján környékén mégis megél a salakhegyek feldolgozásából. Kovács Viktor, az egyik, hat éve alakult cég vezetője az Öblösüveggyár szomszédságában vásárolt egy 2,5 hektáros salakos területet. Ennek egy részét már elbontották, vevőt is találtak a laposra szedett területre. Itt most egy építőanyag-kereskedést létesítettek."
Forrás: www.nol.hu