A napokban Salgótarján vendége volt Kiss Péter kancelláriaminiszter, aki a "Salgótarján és térsége szennyvízelvezetése és tisztítása" megnevezésű beruházás ünnepélyes átadásán vett részt.

Az ünnepség után lapunknak adott interjút.


– Milyen pályázatok kerülnek kiírásra és mennyi pénz áll a rendelkezésünkre? – faggattuk a kancelláriaminisztert.

– Tavasz végéig minden egyes európai uniós pályázat kiírásra kerül – fogalmazott Kiss Péter. – Ez 2007 végéig 1350 milliárd forint fejlesztési lehetőséget jelent Magyarországnak öt alapvető irányba. Az egyik a humánerőforrás-ejlesztés, mely munkahelyteremtést és képzést jelenti. A másik a versenyképességhez kötődik, a harmadik az agrár- és vidékfejlesztéshez, a negyedik az infrastruktúra-építéshez és az ötödik a környezetvédelemhez. Ezek közül már 600–700 milliárdnyi fönt van az Európa-terv honlapján, ahol bárki számára elérhető. Az Európa-terv elindult, s ez az ország legnagyobb fejlesztési terve – vélekedett a kancelláriaminiszter.

– Ilyen nagyságrendű az újkori történelemben még nem volt. A csatlakozás után megnyílik az újabb lehetőség kapuja, amely mintegy tízezer milliárd forintnyi fejlesztési lehetőséget jelent – saját erővel együtt.

– Mennyi saját erőt kell a pályázatokhoz "mellékelni"?

– Minden pályázathoz kell saját erő. Ezek jó része az európai követelményeknek megfelelő mértékű. Arra törekszünk, hogy a hazai fejlesztési forrásokat átcsoportosítsuk úgy, hogy önkormányzati, valamint kistérségi pályázati szinten is rendelkezésre álljon. Ezek zömében felülről nyitott keretek. Olyanok a költségvetésben, amelyekben ha úgynevezett túlköltésre van igény – vagyis további pénzre – igénybe lehet venni, a költségvetés kipótolja. Ráadásul olyan szabályaink is vannak, hogy ha egy program gyorsabban "megy előre", mint a másik, akkor át lehessen csoportosítani arra a pénzügyi forrásokat. A hazai takarékossági program is éppen arra irányul – a 185 milliárdos program – hogy a hivatali költségekből átcsoportosítsunk a fejlesztések hazai forrásaira. Hiszen akkor tudjuk „lehívni” az európai pénzeket, ha a saját programunkat már elindítottuk. Általában 10–30 százalékos saját erőt kell "produkálni". Ez is óriási pénz, de a 70 százalék is az.

– Mely területeken jó, ha újabb fejlesztést hajtanak végre?

– Azokon, amelyek Magyarország sikeres európai felzárkózását jelentik – nagyobb szabadságot jelent a hétköznapokban és az életkörülményeket javítja. Ez elsősorban az infrastruktúra szellemi, emberi valamint humántőkébe való beruházása és az épített infrastruktúra. Azért, hogy legyen munkahely, megélhetés. Ha van infrastruktúra, van beruházó, működő tőke és munkaerő. Az elmúlt év második feléből nagyon jó tőkebehozatali adatokkal rendelkezünk. A harmadik negyedévben 580 millió eurót meghaladó, a negyedikben 650 millió eurót meghaladó a működőtőke-befektetés Magyarországon. Ez a 90-es évek közepe óta a legjobb. Azt mutatja, hogy a tőkebefektetőknek megvan a bizalma az ország iránt. Ha építünk még autópályát, utat, korszerűsítjük a környezetet, akkor ez további munkahelyek teremtését fogja jelenteni.

– A most csatlakozó tíz ország közül Magyarország milyen esélyekkel indul az unióba? Jobbak vagy rosszabbak az esélyeink, mint a többi belépő országnak?

– Az igazság az, hogy a legjobb esélyekkel indulunk. Magyarország ennek a régiónak a központja lehet. Ha sikeresek vagyunk, akkor ez azt is jelenti, hogy a velünk együtt csatlakozó országokban élő magyarság megkapja az esélyt, hogy békésen, csendesen újra egyesüljön a magyar nemzet. Ez több annál, mint egy fejlesztési program. Ez egy évszázados magyar "bajnak" a megoldását is jelenti. Egy európai válasz Trianonra. Azt kell mondjam, hogy ilyen lehetőséget évszázadonként kap egy ország, úgyhogy boldogok lehetünk, hogyha össze tudunk fogni ennek érdekében – zárta szavait Kiss Péter kancelláriaminiszter.

www.nmedia.hu