Hiányukkal vannak jelen
"Emlékünnepség Salgótarjánban és Balassagyarmaton a holocaust 60. évfordulóján.
A holokausztot nem lehet megérteni, mert irracionális, meghaladja az emberi képzeletet, csak az idő fogja megmutatni, hogy mit tanultunk ebből a tragédiából – hangzott el június 20-án a salgótarjáni zsidó temetőben tartott holokausztmegemlékezésen, ahol a római katolikus, az evangélikus, a református egyház valamint a Hit gyülekezetének képviselői s jelen voltak.
A túlélők nevében a városból elszármazott dr. Friedmann Endre mondott beszédet, aki visszaemlékezett arra a napra, amikor 1973-ban visszatért a városba. – Hiába kerestem a zsinagógát, a mi templomunkat a Régiposta utcát, amit mi egyszerűen zsidó utcának hívtunk. Generációnknak elveszett az élet legfontosabb erőforrása, a generációk megszakítatlan folytonossága. Szimbolikus, hogy az egyetlen, ami megmaradt a zsidó Salgótarjánból, az a temető. – 1126 zsidó embert deportáltak Salgótarjánból, közösségünk kiutasíttatott ebből az országból – fogalmazta meg Markovics Zsolt, Szeged főrabbija. – Nem volt, aki oltalmazza őket, mert a magyar történelem egyik legszomorúbb időszakában a szülőföld, a haza nem védte meg polgárait. 1944. május 3-án a salgótarjáni zsidókat is gettóba kényszerítették, majd Auschwitzba hurcolták. A főrabbi kiemelte: a megmaradt közösség csak formálisan létezik, az itt maradottak és más felekezetű honfitársak kötelessége, hogy vigyázzon emlékeikre, hogy őrizze múltjukat, hogy óvja és mentse meg azt az utókornak.
A város polgármestere, Puszta Béla beszédében hangsúlyozta: Salgótarján története nem írható le a salgótarjáni zsidóság története nélkül, mivel munkájuk eredménye városunkat gazdagította. Kiemelte továbbá: a holokausztban nem csupán a zsidóság szenvedett hatalmas veszteségeket, hanem Salgótarján is, mivel elvesztette azokat a polgárait, akinek sokat köszönhetett."
Forrás: www.nmedia.hu
A túlélők nevében a városból elszármazott dr. Friedmann Endre mondott beszédet, aki visszaemlékezett arra a napra, amikor 1973-ban visszatért a városba. – Hiába kerestem a zsinagógát, a mi templomunkat a Régiposta utcát, amit mi egyszerűen zsidó utcának hívtunk. Generációnknak elveszett az élet legfontosabb erőforrása, a generációk megszakítatlan folytonossága. Szimbolikus, hogy az egyetlen, ami megmaradt a zsidó Salgótarjánból, az a temető. – 1126 zsidó embert deportáltak Salgótarjánból, közösségünk kiutasíttatott ebből az országból – fogalmazta meg Markovics Zsolt, Szeged főrabbija. – Nem volt, aki oltalmazza őket, mert a magyar történelem egyik legszomorúbb időszakában a szülőföld, a haza nem védte meg polgárait. 1944. május 3-án a salgótarjáni zsidókat is gettóba kényszerítették, majd Auschwitzba hurcolták. A főrabbi kiemelte: a megmaradt közösség csak formálisan létezik, az itt maradottak és más felekezetű honfitársak kötelessége, hogy vigyázzon emlékeikre, hogy őrizze múltjukat, hogy óvja és mentse meg azt az utókornak.
A város polgármestere, Puszta Béla beszédében hangsúlyozta: Salgótarján története nem írható le a salgótarjáni zsidóság története nélkül, mivel munkájuk eredménye városunkat gazdagította. Kiemelte továbbá: a holokausztban nem csupán a zsidóság szenvedett hatalmas veszteségeket, hanem Salgótarján is, mivel elvesztette azokat a polgárait, akinek sokat köszönhetett."
Forrás: www.nmedia.hu