Az SZDSZ-frakció semmilyen év közbeni adóteher-növekedését, így a telefonadó bevezetését sem támogatja – válaszolta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a lapunknak adott interjúban arra a kérdésre, hogy támogatják-e a telefonadó bevezetését.

Mint mondta, a kérdés jelenleg az Országgyűlés előtt van, az általános vitában a Pénzügyminisztérium a kormány nevében havi háromezer forint telefonadó bevezetését terjesztette elő.


– Mi beterjesztettünk egy módosító indítványt, ami kiveszi ezt a háromezer forintot, és meghagyja a ma érvényes szabályt – fogalmazott Kovács Kálmán. – Az MSZP-frakció benyújtott egy újabb módosítást, amelynek lényege, hogy a telefont kiveszi az áfa-visszaigényelhető termékek közül, így cégek és magánszemélyek egyaránt végfelhasználónak minősülnek és kifizetik a teljes áfát. Úgy gondoljuk, hogy ennek a következménye többletadó, ezt évközi változtatásként nem támogatjuk.

– Különösen a hátrányos helyzetű megyékben jellemző egy-egy telefontársaság monopolhelyzete, Nógrád megye keleti részén például a Hungarotel Rt.-é. Az ország más részeihez viszonyítva nem csak az internet-hozzáférés drágább és nehézkesebb ezeken a helyeken, hanem az egyéb távközlési szolgáltatás is. Várható-e ezen a téren változás?

– Jó hír, hogy egyre kisebb az a piac, ahol egy-egy telefontársaság monopolhelyzetben van. Egyre szűkül a beszédpiac a vezetékes telefonok területén, hiszen internetezni már lehet akár kábelen, akár vezeték nélküli technológiával, a környéken például ez utóbbi jellemző. A verseny elindult, egyre többen térnek át a mobilra. Nem feltétlenül a vezeték harcol a vezetékkel a fogyasztóért, hanem a vezetékes telefon a különböző piacokon harcol a fogyasztóért, ez pedig előbb-utóbb önmérsékletre inti a vezetékes szolgáltatókat szerte az országban. A másik, ami erre inti, a számhordozhatóság, amely januártól megkezdődött. Mintegy 3400 számot őriztek meg úgy cégek vagy emberek, hogy szolgáltatót váltottak. Először mindig az üzleti világban jelenik meg a verseny, s ha ezen a környéken több üzleti céllal elkezd szolgáltatni egy másik szolgáltató, akkor maholnap áttér az egyéni szolgáltatás kivásárlására. Úgy gondolom, néhány hónapon belül lakossági szinten is több ajánlat jelenik majd meg. Ez jelenti majd az igazi versenyalternatívát. Mobil szolgáltatás területén pedig eleve van alternatíva, május elsejétől pedig ott is lesz számhordozhatóság, ami tovább fogja élénkíteni a versenyt. Liberális tárcavezetőként úgy vélem, olyan versenytörvényt hoztunk létre január elsejétől, amely valóban megmozdítja ezt az állóvizet, és bízom benne: technológiai verseny indul a szolgáltatásért, és igazi verseny a fogyasztókért.

– A közelmúltban kezdődött meg a Magyar Posta Rt. milliárdos beruházással épült logisztikai központjának próbaüzeme, amely úgy tűnik, nem képes ellátni feladatát, hiszen a postai kézbesítés szinte összeomlott. Bár ígérték a hátrány feldolgozását, ez nem történt meg, sőt, halmozódnak a problémák. A szaktárca fontolgat-e valamilyen lépést ezzel kapcsolatosan?

– A budaörsi beruházást még az előző kormány indította, de van két szakmai hátulütője. Az első, hogy a jövő héttől megszűnik a vasúton történő postaszolgáltatás. Ha a Józsefvárosban valósult volna meg ez a beruházás, ahogy mi azt 1998-ban terveztük, akkor az döntően vasúti úton zajlana. Budaörsről ez közúton és kamionokkal fog történni. Ezen már nem lehet változtatni, s ez véleményem szerint nagy szakmai hiba volt. A másik, hogy munkaerő-piacilag is problémát jelent, hiszen Budaörs és környékén munkaerőhiány van, míg a belvárosban, éppen ebben a kisegítő-betanított munkás területen – gondoljunk csak a VII–VIII. kerület vonzáskörzetére – éppenséggel jó az ellátottság. Ez utóbbi okozza egyébként a fennakadást, munkaerő és betanítási probléma van. A meghirdetett program szerint április 27-én veszi át Budaörs teljeskörűen ezt a szolgáltatást, a jelenlegi próbaüzem során sok a szakmai bukfenc: például egyes küldeményproblémák abból adódnak, hogy a felismerési-irányítási rendszerben rossz címre mentek a küldemények, ennek beállítása most folyik. Hozzáteszem: én a szakmai miniszter vagyok, akinek a postai szolgáltatáshoz 2002 óta semmi köze, hiszen nem a hírközlési miniszter tulajdonában van, a tulajdonos az ÁPV Rt., illetve a Pénzügyminisztérium. Beleszólásom nincs, csak azt tudom elmondani, hogyan kellene működnie: nem úgy, ahogyan most.

www.nmedia.hu