Kaposvár - Az elfelejtett turistaparadicsom
Kaposvár - A kaposváriak ismét kezdik felfedezni a Desedát: ezen a nyáron egyre többen látogatnak ki a megyeszékhely melletti tározó partjára.
Odanézz, Bütyök! – hallatszik a kiáltás, s a tízévesforma fiúcska lelkesen lohol a hang gazdája felé. Utóbbi bőszen hajigálja a kenyérhéjat a vízbe – a desedai halak és a lurkó nagy örömére... A kisklapecen látszik, közelebbről is szívesen megnézné a falatozó küszöket, ám nagyhangú szülője nem engedi a vízbe. Némileg érthetetlen óvatoskodása, hiszen bár a meteorológusok lehűléssel, viharral ijesztegettek, a Kaposvár melletti tározó partján hétágra süt a nap, s a víz hőfoka is kellemes – legalábbis a huszonhat fokos habokban csak a rendkívül melegvérűek cidrizhetnek.
Az időjósok pesszimizmusa egyébként nem csak a gyerek szülőjét rettenti el a fürdőzéstől, a korábbi napokhoz képest meglehetősen kihalt a desedai strand: kora délután jó, ha százan napoznak-hűsölnek a parton. Vélhetően a büfék, presszók, bisztrók üzemeltetői is átkozzák a – szó szerint – borúlátó meteorológusokat, hiszen hiába áll halmokban a buci, a zsemle, a kifli, kelt meg a lángostészta, forró az olaj a serpenyőben, egyelőre nem tolonganak ablakaik előtt az éhes fürdőzők. Meglepetésre áram nélkül, csendesen darvadozik a zenegép is – persze ez nem akkora baj: legutóbbi látogatásunkkor a Király, Zámbó Jimmy üvöltötte világgá bánatát... –, üresen állnak a csocsó- és biliárdasztalok, csak a múlt századi Indiana Jones-flippert nyűvi elmélyülten egy helyi bajnok.
Meglepő az érdektelenség, ugyanis az elmúlt hétvégék már-már a legendás kilencvenes évek júliusait idézték, amikor egy-egy kánikulai napon alig lehetett helyet találni a fürdőlepedőknek, gyékényeknek: a kaposváriak ismét felfedezték-megrohanták a toponári strandot.
– Amióta megszépült s egyben megdrágult a városi fürdő, ismét ide járunk – fordul a hasára Cserháti Marianna. – Két gyerekkel nem engedhetjük meg magunknak, hogy nap mint nap súlyos ezreseket fizessünk ki csak belépőre. S akkor az étel-ital még szóba sem került.
Nem véletlen tehát, hogy egyre többen jönnek családostól, a busz a Muskátli presszó előtt áll meg, az a néhány száz méternyi gyaloglás meg sem kottyan senkinek, s a helyi büfé árai sem okoznak szívszélhűdést: nagyjából az öt-tíz esztendővel ezelőtti balatoni tarifákat idézik, egy négytagú família három-négyezer forintból belakmározhat.
Persze nemcsak az árak, de gyakran a körülmények is az elmúlt évtizedet – évszázadot... – idézik, néhány leharcolt játékon és a strandröplabdapályán kívül alig akad szórakozási lehetőség.
– Kicsit olyan, mintha nyűg lenne a városnak a Deseda – véli Tóth László, miközben fél szemmel a korhadt, az idő és a szúhadak vasfoga által kikezdett cölöphajón egyensúlyozó csemetéjét figyeli. – Ha Nyugaton, mondjuk Ausztriában lenne egy tó ilyen környezetben, turistaparadicsomot varázsolnának belőle. Itt pedig már a kemping sem üzemel...
Hajdan virágzó kemping a dzsungel mélyén
A burjánzásnak indult, elvadult bokrok, az égbe törő sövény, a sárfoltos út, a kihalt sátorhelyek, a leengedett sorompó és a kapun rozsdásodó lakat mind azt jelzi: zárva a desedai kemping. Pedig a kilencvenes évek elején még özönlöttek a holland és a német turisták az 1977-ben nyolc kilométer hosszú, 3-400 méter széles tározóvá duzzasztott Deseda patak partjára: sokszor a Muskátli vendéglőig állt a sor, a visszatérő vendégek szinte saját sátorhellyel rendelkeztek, és sokan egész nyárra maradtak, látszott, van fantázia a helyben. Aztán néhány éve felmerült, lakóparkot kellene építeni a kemping helyére. Most se lakópark, se kemping.
Pedig láthatóan lenne igény a kulturált szórakozásra, hiszen az idő előrehaladtával egyre többen érkeznek, s rögtön indulnak egyet mártózni.
– Szerencsére nincs sok dolgunk – állítja Kaponyi László úszómester. – A kagylóvágások, tüske, illetve méhszúrások okozzák a legtöbb munkát, s előfordult, hogy a melegtől lettek rosszul néhányan. Persze akadnak kirívó esetek is. A múlt héten egy nő elaludt a gumimatracon, s átsodródott a túlpartra, míg néhányan túl nagy önbizalommal vágtak neki a tó átúszásának. Mindkét esetben a vízi rendőrök segítségét kellett kérnem. Mint ahogyan a száguldozó motorosok, quadosok ellen is csak ők tudnak megfelelő eréllyel fellépni. Hiába van kint a tiltótábla, egyeseket nem érdekelnek a szabályok. Pedig a szabad strand nem azt jelenti, hogy mindent szabad...
Forrás: www.sonline.hu
Kaposvár - Az elfelejtett turistaparadicsom - Szóljon hozzá!
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kaposvár városról!
További híreink: kaposvar.mconet.biz
Kaposvár Linkajánló: http://kaposvarlink.mconet.biz/
A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz
Az időjósok pesszimizmusa egyébként nem csak a gyerek szülőjét rettenti el a fürdőzéstől, a korábbi napokhoz képest meglehetősen kihalt a desedai strand: kora délután jó, ha százan napoznak-hűsölnek a parton. Vélhetően a büfék, presszók, bisztrók üzemeltetői is átkozzák a – szó szerint – borúlátó meteorológusokat, hiszen hiába áll halmokban a buci, a zsemle, a kifli, kelt meg a lángostészta, forró az olaj a serpenyőben, egyelőre nem tolonganak ablakaik előtt az éhes fürdőzők. Meglepetésre áram nélkül, csendesen darvadozik a zenegép is – persze ez nem akkora baj: legutóbbi látogatásunkkor a Király, Zámbó Jimmy üvöltötte világgá bánatát... –, üresen állnak a csocsó- és biliárdasztalok, csak a múlt századi Indiana Jones-flippert nyűvi elmélyülten egy helyi bajnok.
Meglepő az érdektelenség, ugyanis az elmúlt hétvégék már-már a legendás kilencvenes évek júliusait idézték, amikor egy-egy kánikulai napon alig lehetett helyet találni a fürdőlepedőknek, gyékényeknek: a kaposváriak ismét felfedezték-megrohanták a toponári strandot.
– Amióta megszépült s egyben megdrágult a városi fürdő, ismét ide járunk – fordul a hasára Cserháti Marianna. – Két gyerekkel nem engedhetjük meg magunknak, hogy nap mint nap súlyos ezreseket fizessünk ki csak belépőre. S akkor az étel-ital még szóba sem került.
Nem véletlen tehát, hogy egyre többen jönnek családostól, a busz a Muskátli presszó előtt áll meg, az a néhány száz méternyi gyaloglás meg sem kottyan senkinek, s a helyi büfé árai sem okoznak szívszélhűdést: nagyjából az öt-tíz esztendővel ezelőtti balatoni tarifákat idézik, egy négytagú família három-négyezer forintból belakmározhat.
Persze nemcsak az árak, de gyakran a körülmények is az elmúlt évtizedet – évszázadot... – idézik, néhány leharcolt játékon és a strandröplabdapályán kívül alig akad szórakozási lehetőség.
– Kicsit olyan, mintha nyűg lenne a városnak a Deseda – véli Tóth László, miközben fél szemmel a korhadt, az idő és a szúhadak vasfoga által kikezdett cölöphajón egyensúlyozó csemetéjét figyeli. – Ha Nyugaton, mondjuk Ausztriában lenne egy tó ilyen környezetben, turistaparadicsomot varázsolnának belőle. Itt pedig már a kemping sem üzemel...
Hajdan virágzó kemping a dzsungel mélyén
A burjánzásnak indult, elvadult bokrok, az égbe törő sövény, a sárfoltos út, a kihalt sátorhelyek, a leengedett sorompó és a kapun rozsdásodó lakat mind azt jelzi: zárva a desedai kemping. Pedig a kilencvenes évek elején még özönlöttek a holland és a német turisták az 1977-ben nyolc kilométer hosszú, 3-400 méter széles tározóvá duzzasztott Deseda patak partjára: sokszor a Muskátli vendéglőig állt a sor, a visszatérő vendégek szinte saját sátorhellyel rendelkeztek, és sokan egész nyárra maradtak, látszott, van fantázia a helyben. Aztán néhány éve felmerült, lakóparkot kellene építeni a kemping helyére. Most se lakópark, se kemping.
Pedig láthatóan lenne igény a kulturált szórakozásra, hiszen az idő előrehaladtával egyre többen érkeznek, s rögtön indulnak egyet mártózni.
– Szerencsére nincs sok dolgunk – állítja Kaponyi László úszómester. – A kagylóvágások, tüske, illetve méhszúrások okozzák a legtöbb munkát, s előfordult, hogy a melegtől lettek rosszul néhányan. Persze akadnak kirívó esetek is. A múlt héten egy nő elaludt a gumimatracon, s átsodródott a túlpartra, míg néhányan túl nagy önbizalommal vágtak neki a tó átúszásának. Mindkét esetben a vízi rendőrök segítségét kellett kérnem. Mint ahogyan a száguldozó motorosok, quadosok ellen is csak ők tudnak megfelelő eréllyel fellépni. Hiába van kint a tiltótábla, egyeseket nem érdekelnek a szabályok. Pedig a szabad strand nem azt jelenti, hogy mindent szabad...
Forrás: www.sonline.hu
Kaposvár - Az elfelejtett turistaparadicsom - Szóljon hozzá!
Küldjön egy képeslapot ismerősének Kaposvár városról!
További híreink: kaposvar.mconet.biz
Kaposvár Linkajánló: http://kaposvarlink.mconet.biz/
A hír támogatója: Minden ami Internet -> MCOnet International - Magyarország: magyarorszag.mconet.biz