Kaposvár - Tározó vágja ketté és az időjárás is kikezdte a bárdudvarnoki bicikliutat

Kaposmérőtől Lipótfáig tart a zselici kerékpárút, melynek elsődleges célja, hogy a turisták számára könnyebben megközelíthető legyen az érintetlen somogyi táj. Az utat alig két évtizede adták át, ennek ellenére már csak szakaszosan járható.


„Hétvégén bicikliztünk volna. Elindultunk Bánya felé. Petörkéig még hagyján, de utána... Eltűnt az út, helyette egy majdani tó helye, mellette egy zötykölődő. Amin biciklizzen, aki tud! Végigtekerhetne egy-két tisztelt képviselő, aki annyira szívén viseli Somogy és a kistérségek gondjait! Pattanjon fel a bringára és nézze meg, milyen az út! Benőtte a gaz, vagy nincs is út: vagy a tó miatt, vagy mert keresztüljárva a munkagépek tönkreteszik. Nemcsak nagy csimbummal átadni kellene, hanem karban is kellene tartani...” – áll a felháborodott levélben, melyet egy kaposmérői olvasónk küldött szerkesztőségünkbe.


Eleinte nem értettük, mire gondol. Mérő után a Kassai-birtoknál ugyan látni néhány fűcsomót, melyek szívós munkával szép lassan átküzdik magukat a betonlapokon, de ettől még nyugodtan lehet tekerni. Ám alig haladunk át a petörkei faragott kapun, egyszer csak eltűnik az út. Az utolsó betonlap szinte lóg a levegőben, mögötte viszont egy hatalmas, az egész völgyet elfoglaló mélyedés látszik. A majdani bárdudvarnoki víztározó. Az építkezésről egy tábla ad felvilágosítást, rajta a kivitelező és a napjainkban oly sok helyen használt szlogen: Magyarország célba ér. A célvonal jelen esetben a tábla mögött tizenöt méterre található, itt ér véget az alig másfél évtizede nagy csinnadrattával átadott – még Tarján Lászlóné akkori kisgazda területfejlesztési államtitkár is bőszen kerekezett errefelé – kerékpárút első szakasza.


Illetve annak normális – persze ez viszonylagos, hiszen egyes lapok mellett megsüllyedt, leszakad a föld, negyven-ötven centis gödrök tátonganak áldozatukra várva –, közlekedésre alkalmas része. Az épülő tározó partján ugyanis kanyarog valamiféle, láthatóan (teher)autók által is használt ösvény, ám aki ezen kerekezik, számítson rá: tíz méter után kinéz egy hatalmas nyolcas a kerékben, harminc után pedig jön a durrdefekt. Terepbringások előnyben, vasárnapi veloszipédosok azonban jobban teszik, ha elkerülik a szakaszt. Utóbbiaknak ajánlatos Petörkénél letérni az útról, átvágni a falun, hogy aztán a hajdani bárdudvarnoki vasútállomás mögött visszatérjenek az eredendően számukra épített sávra.


Sok köszönet persze ebben sincs, a természetkedvelő kerekező jól teszi, ha nem a táj szépségét vizslatja, sokkal inkább meredten bámulja az utat. A természet errefelé ugyanis sokkal jobban próbára tette a betonlapok időtállóságát: a burkolat repedezett, hatalmas fűcsomók, nem egy helyen kisebb bokrok nőttek ki a repedésekből. Még szerencse, hogy annak idején a kivitelező a betonra esküdött az aszfalt vagy bitumen helyett, hiszen utóbbi esetben már csak nyomaiban létezne a kerékpárút. Zsippó felé az egyik apró árok felett még így is szabályosan beszakadt az út, az óvatlan túrázó könnyen a susnyásban találhatja magát, ha elkalandozik a figyelme.


Visszafelé sem árt figyelni, mikor tér ismét le a falu felé a túrázó, hiszen a vasútállomás mögött jó százötven méterrel ismét a semmibe, pontosabban az épülő tározóba torkollik az úttorzó. Nem véletlen, hogy egy árva kerékpárost sem látni a környéken.
Annál több kacsát, melyek vélhetően ráéreztek: a víztározóval eljön az ő idejük. No és a vízibicikliseké...

Forrás: www.sonline.hu

Kerékpáros tortúra a Zselicben - Kaposvár - Szóljon hozzá!

Küldjön egy képeslapot ismerősének Kaposvár városról!

Kaposvár linkajánló: kaposvarlink.mconet.biz

A hír támogatója:

weblap gyártás, weblap menedzselés, Kereső optimalizálás. Minden ami Internet. www.mconet.biz, www.mconet.hu