A salgótarjáni rendőrkapitányság évértékelő beszámolóján elhangzott, hogy meg kell gyorsítani a hosszabb ideje elhúzódó nyomozásokat, s ha annak feltételei fennállnak, többször kell alkalmazni a bíróság elé állítást.

Ezt a köznyelv gyorsított eljárásként ismeri. Nagy Gábor rendőr alezredest, a salgótarjáni rendőrkapitányság sajtószóvivőjét arról kérdeztük: mikor lehet ezt alkalmazni, kinek és miért jó a gyorsított eljárás?


– A büntetőeljárási törvény XXIII. fejezete taglalja a bíróság elé állítás feltételeit, a nyomozás, a vádemelés és a tárgyalás módját – kezdte Nagy Gábor. – A törvény szerint az ügyész a terheltet a bűncselekmény elkövetésétől számított tizenöt napon belül bíróság elé állíthatja, ha a helyi bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekményre a törvény nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetést rendel. A gyorsított eljárás alkalmazható akkor is, ha az ügy megítélése egyszerű, ha a bizonyítékok rendelkezésre állnak, ha a terheltet tetten érik, vagy ha a bűncselekmény elkövetését beismerte. Ezeknek a feltételeknek együttesen kell fennállniuk. Tettenéréskor a felsorolt feltételek fennállása esetén a gyorsított eljárás kötelező. A gyorsított eljárás jó az igazságszolgáltatásnak, de kedvező a terheltek és a sértettek számára is. Az eljárások rövid idő alatt befejeződnek, s ezzel rengeteg időt, pénzt, energiát takarítunk meg, és nem utolsósorban az érintettek idegeit sem tépázza sokáig az elhúzódó eljárás.

– Ilyenkor enyhébb ítéletre számíthat a vádlott?

– A bíróság mérlegeli az öszszes körülményt, és ennek megfelelően hozza meg döntését. A salgótarjáni rendőrkapitányság nyomozószervei már az idén is öt alkalommal kezdeményeztek bíróság elé állítást, s a meghozott ítéleteket a vádlottak és védőik egyaránt elfogadták. Szándékaink szerint ebben az évben várhatóan 80–100 körül alakul a gyorsított eljárások száma.

– Mint az ország többi területén, megyénkben is romlott a közlekedési morál. Közlekedési bűncselekmény esetében alkalmazható-e a gyorsított eljárás?

– Kapitányságunk Nógrád megye keleti részének közlekedésrendészetéért felelős, Salgótarján mellett illetékességi területünk Bátonyterenye és Pásztó is. A balesetek elemzéséből levont következtetések alapján forgalomszervezési és szabályozási javaslatokat teszünk a közutak fenntartói felé, fokozzuk a technikai ellenőrzéseinket a gyorshajtók, a veszélyesen közlekedők és az ittasan vezetők kiszűrésére. Az ittas vezetők esetében két kategóriát különböztetünk meg: a 0,008 ezrelékes véralkoholszint alatt csak szabálysértés, azon felül már a bűncselekmény kategóriába tartozik. Ha bűncselekményről van szó, és a gyanúsított elismeri, alkalmazható és alkalmazzuk is a gyorsított eljárást.

– Terveznek-e szigorításokat a közlekedési morál javítása érdekében?

– Gyalogos járőreink figyelik a szabálytalankodó gyalogosokat, kerékpárosokat is, ők sem kerülhetik el a bírságolást, ha súlyosan vétenek a közlekedési szabályok ellen. Az eltiltás hatálya alatti járművezetés esetén az elkövetőt szabálysértési őrizetbe vesszük és 72 órán belül a bíróság elzárással vagy 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja. A többi közlekedési szabálysértés esetén a rendőr vagy feljelenti az elkövetőt, vagy helyszíni bírságot szab ki. Rendőreink az eddiginél szigorúbbak lesznek az ittas vezetők, a gyorshajtók, a biztonsági övet és a gyermekülést nem használók bírságolásakor. Mindannyiunk közös érdeke, hogy száműzzük útjainkról az ámokfutókat, a szabályokat semmibe vevő, felelőtlen embereket.

Nógrád Megyei Hírlap