A pénteki városi közgyűlést minden bizonnyal még sokáig emlegetni fogják a salgótarjániak.

Az amúgy is kényes kérdésekkel foglalkozó ülés felénél ugyanis a város polgármesterére, Puszta Bélára tejszínhabos tortát dobott az egyik szülő, közvetlenül a Százszorszép óvoda ügyének véglegesítését követően.


Az elmúlt havi városi közgyűlés megzavarása után – amikor be kellett rekeszteni az ülést egy százszorszépes szülő, Tomka István miatt, aki százszor kívánta elmondani, hogy gyermekei a Százszorszépben nőnek fel, valamint az acélgyári úti óvodát képviselő szülők bekiabálását követően – ez alkalommal biztonsági őrök jelenlétében vitathatták meg a város aktuális kérdéseit a képviselők. Az elővigyázatosság ellenére azonban, a tizedik napirendnél – amelynél lényegében döntött a közgyűlés: ez év július elsejével a Salgó Vagyon Kft. kezelésébe adják a Százszorszép tagóvoda által használt ingatlant – a kezdődő ebédszünet első perceiben váratlan esemény történt. Tomka István, a szóban forgó óvoda szülői munkaközösségének egyik tagja egy tejszínhabos tortával állt elő és a városvezetők pulpitusához lépve Puszta Bélára dobta azt.

Óvári Péter címzetes főjegyző próbálta megakadályozni tettében – sikertelenül. Tomka Istvánt ezúttal is kivezették a teremből.

Az ülés – az incidensig – zavartalanul zajlott: a polgármester engedélyezte Mitró Évának, hogy a szülői munkaközösség nevében véleményt mondjon a döntés előtt.

– Azért vagyunk itt, mert tiszta szívvel hisszük, hogy ősszel is a Százszorszépbe visszük a gyermekeinket – fogalmazta meg Mitró Éva a szülők nevében.

Dr. Fenyvesi Gábor, a Fidesz-MPSZ városi képviselője elmondta: méltatlan a közgyűlési munkához az óvodai folyamat, s mint hangsúlyozta: fölösleges oktatási bizottsági üléseket tartani, hiszen minden javaslat és észrevétel hiábavaló volt. (A közgyűlést megelőző oktatási bizottsági ülésen ugyanis a szülők által készített háttérinformációs csomag tartalmát is megtárgyalták, amelyről Szűcsné Zagyi Anna elmondta: eltorzítja az oktatási iroda által készített hivatalos mutatókon alapuló kimutatást – a szerk.)

Szó esett még arról az ÁNTSZ-jelentésről, amelyet a szülők kérésére Thassy Gábor megbízott városi tiszti főorvos készített el (s amelyről lapunk korábbi számában részletesen beszámolt). Szűcsné Zagyi Anna ezzel kapcsolatban megfogalmazta: a vizsgálat egyoldalú volt.

Tatár Csaba, a Fidesz frakcióvezetője Puszta Bélának tanácsolva elmondta: ha polgármester lenne, akkor már rájött volna, hogy munkatársai csapdába ejtették.

– A karmester ön, a pálca az ön kezében van: a város közvéleménye pozitívan értékelné, ha beintene a zenekarnak – mondta Tatár Csaba. Puszta Béla erre úgy reagált: egy vezetőnek a népszerűtlen, érdeksérelemmel járó döntéseket is fel kell vállalnia.

– Én vállalom ezt a döntést, az összes következményével együtt – hangsúlyozta a városvezető.

Az ülésen vendégként részt vett Gusztos Péter SZDSZ-es országgyűlési képviselő, aki az Országgyűlés óvoda- és iskolabezárásokat vizsgáló bizottságának tagja, s a döntés után elmondta: úgy látja, vannak helyzetek, amikor szükséges intézményt bezárni, de nincs arról meggyőződve, hogy annak a Százszorszépnek kellett lennie.

– Ha önkormányzati képviselő lennék, amellett szavaznék, hogy gondoljuk ezt az ügyet újra – mondta Gusztos Péter.

A többi napirendi pontot illetve: Méhes András előterjesztésében elfogadták a képviselők az önkormányzat középtávú vagyongazdálkodási koncepcióját és energiastratégiáját. Ez utóbbival kapcsolatban Puszta Béla elmondta: négyezer háztartást és az önkormányzati intézményeket is érinti a távhőszolgáltatás kérdése. Hosszú távú cél lehet Tarjánhő Kft. kedvezőbb helyzetbe hozása. Tatár Csaba hangsúlyozta: a távfűtés nem versenyképes, hiszen a gázzal való fűtés olcsóbb. Karakasev Anna MSZP-s képviselő ugyanakkor javasolta a piacvédelmet a Tarjánhőnek.

A város önkormányzatának közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióját tárgyalva vitára adott okot a „gazdasági liberalizáció”, amely az előterjesztésében a közbiztonság tárgyát befolyásoló tényezők között szerepelt. Az SZDSZ-frakció javaslatára kivették az erre utaló részt a koncepcióból. A városi rendőrkapitányság beszámolója kapcsán felmerült az a probléma, hogy a térfigyelő rendszernél dolgozó úgynevezett „szabadidős rendőr” munkája éves szinten 5,5 millió forintba kerülne, amelynek finanszírozásához szükség lenne az önkormányzat segítségére. Erre a polgármester elmondta: külön egyeztetést szeretne folytatni az illetékesekkel a rendszer működtetéséről és finanszírozásáról.

A város képviselői döntöttek a Somoskőújfalu elszakadásáról szóló népszavazásról: 16 igen, három nem szavazattal és egy tartózkodással szeptember negyedikére tűzték ki azt.


www.nmedia.hu