Az első szabad voksolást ünnepeljük ma
A népszavazást az ellenzéki kerekasztal négy pártja, a Fidesz, az FKGP, az MSZDP és az SZDSZ kezdeményezte. A rendszerváltást követő helyzetről, a pártállami diktatúra lebontásáról tették fel a négy kérdést a szavazólapokon, melyek a következők voltak:
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az utolsó három kérdésről az Országgyűlés 1989 őszén döntött, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket. Az első kérdésben az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél pedig az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra.
A voksoláson mind a négy kérdésben győzött az ",,igen" a választásra jogosult állampolgárok 58,03 százalékának köszönhetően.
Az első kérdésre (Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?) a voksolók 50,07%-a, a másodikra (Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?) 95,15%-a, a harmadikra (Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?) 95,37%-a, a negyedikre pedig (Feloszlassák-e a Munkásőrséget?) 94,94%-a szavazott igennel.
Az 1990-es országgyűlési választások főpróbájának tartott voksoláson az ellenzéki pártok elsöprő sikere előrevetítette a szocialista államrend végóráit.
Kraft Róbert
Somogy Megye Online
1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?
2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?
3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?
4. Feloszlassák-e a Munkásőrséget?
Az utolsó három kérdésről az Országgyűlés 1989 őszén döntött, így azok a népszavazásra elveszítették gyakorlati jelentőségüket. Az első kérdésben az indítványozó pártok szerették volna elkerülni, hogy az akkor még MSZMP-s többségű Országgyűlés pártállami kötődésű köztársasági elnököt válasszon. A második cél pedig az volt, hogy az elnököt a későbbiekben az Országgyűlés képviselői válasszák meg és ne kerülhessen sor egy népszavazási jellegű elnökválasztásra.
A voksoláson mind a négy kérdésben győzött az ",,igen" a választásra jogosult állampolgárok 58,03 százalékának köszönhetően.
Az első kérdésre (Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?) a voksolók 50,07%-a, a másodikra (Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?) 95,15%-a, a harmadikra (Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy kezelésében lévő vagyonról?) 95,37%-a, a negyedikre pedig (Feloszlassák-e a Munkásőrséget?) 94,94%-a szavazott igennel.
Az 1990-es országgyűlési választások főpróbájának tartott voksoláson az ellenzéki pártok elsöprő sikere előrevetítette a szocialista államrend végóráit.
Kraft Róbert
Somogy Megye Online