Beindult az érettségi-szezon
Magyar nyelv és irodalom vizsgatárgyból középszinten 1.177 helyszínen 91.029 vizsgázó, emelt szinten 31 helyszínen 1.127 vizsgázó tett érettségit. Magyar mint idegen nyelvből középszinten 51 helyszínen 84 diák, emelt szinten 4 helyszínen 21 tanuló vizsgázott. A magyar nyelv és irodalom középszintű írásbelije 240 percig tartott. A vizsgázóknak két feladatlapot kellett kitölteniük: a szövegértési feladatlapra 60 perc, a szövegalkotási feladatlapra pedig 180 perc állt a rendelkezésükre.
A szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek "a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni. A másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből.
Emelt szinten Babits Mihály: Mint egy különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az index.hu egyik írását - amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel - irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel. A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni - az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.
Idén a szövegértési teszt egy egyetemi tanárral, Szentmártoni Szabó Gézával készült Magyar Hírlap-interjún alapult, amelyben egy nemrég felfedezett Janus Pannonius-szövegről kérdezték tavaly októberben. (A cikk szerzője Somogyi F. Anikó.) A diákoknak tíz kérdésre kellett felelniük. Volt közöttük olyan, amelyre a választ ki kellett csak keresni a cikkből, de olyan is, amelyre csak utalt az újságíró, tehát ki kellett következtetni a helyes választ.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI
A szövegalkotás feladatkörben három kérdés közül választhattak a diákok. A Ne félj! Beszélgetések Szabó Magdával című kötet Lettem, aki vagyok című fejezetének részlete alapján érvelhettek "a tér jelentőségéről a műalkotásokban és a hétköznapi életben". A másik két lehetőség műelemzés volt. Az egyikben Gelléri Andor Endre Pármai likőr című novelláját kellett értelmezni. A másikban Karinthy Frigyes Kosztolányi Dezső-paródiája szerepelt az Így írtok ti című kötetből.
Emelt szinten Babits Mihály: Mint egy különös hírmondó vagy József Attila: Holt vidék című versét elemezhették az érettségizők. Emellett összehasonlíthatták az index.hu egyik írását - amely arról szól, hogy egy mozdonyvezető a pártállami rendszerben kómába esett, és a polgári demokráciában ébred fel - irodalmi alkotásokkal, például Az ember tragédiájának egyes jeleneteivel. A diákok választhattak továbbá egy érvelő típusú feladatot is. Az alapszituáció szerint egy kisvárosban bezár a mozi, a helyén kávéházat akarnak nyitni - az érettségizőknek érveket kellett felhozniuk a két intézmény ellen vagy mellett.
Idén a szövegértési teszt egy egyetemi tanárral, Szentmártoni Szabó Gézával készült Magyar Hírlap-interjún alapult, amelyben egy nemrég felfedezett Janus Pannonius-szövegről kérdezték tavaly októberben. (A cikk szerzője Somogyi F. Anikó.) A diákoknak tíz kérdésre kellett felelniük. Volt közöttük olyan, amelyre a választ ki kellett csak keresni a cikkből, de olyan is, amelyre csak utalt az újságíró, tehát ki kellett következtetni a helyes választ.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI