A somogyvári Somogy Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon tanulójának élménybeszámolója:

Egy szép kora tavaszi napon az osztályfőnököm egy nagy kérdést tett fel az osztálynak. – Kik azok a tanulók, akik éreznek magukban annyi kitartást,

hogy részt vegyenek a készségfejlesztő szakiskolások számára

megrendezett I. Országos Háztartástan Versenyen. A verseny egy írásbeli

elődöntőből, gyakorlati és szóbeli feladatokból áll a döntőben.

Azt mondta, másnap reggelig gondolkodjunk rajta.

Másnap reggel ketten jelentkeztünk a megmérettetésre. Elkezdődött a

lázas felkészülés az írásbelire. Minden napunk gyakorlással telt, ami nehezen sikerült délelőtt, azt újból átvettük délután. Jól elfáradtunk mire elérkezett az elődöntő napja.
Délután megírtuk a feladatlapot. – Hú, nem volt könnyű és nagyon

izgultam.

Eltelt két hét, - izgatottan vártuk az eredményt- és megérkezett a levél: továbbjutottam.

Újra elkezdődött a felkészülés, de ez már igazán nehéz volt. Gyakorlati

feladatok és szóbeli kérdések. – Néha már a versenyről álmodtam.

Közeledett a nagy nap, s én egyre izgatottabb voltam.

Majd egy hétfői reggelen elindultunk Budapestre a két

napos versenyre.

Érkezésünkkor a vendéglátók nagyon kedvesen fogadtak bennünket. Elmondták a két nap programját. – Gondoltam: Hű, ez igen, szuper jó napok lesznek!

Az első nap eseményei a következők voltak: Tropicarium, Citadella, Korona Cukrászda, Disco DJ. Sterbinszkivel.

Másnap reggel korán keltünk, reggeliztünk – ekkor még beszélhettem a felkészítő tanárommal-, s elindultunk a verseny színhelyére. Megérkeztünk,

s már mentünk is az ottani kísérőnkkel az állomásokra. – Még szusszanni sem volt időm. - A feladataim ezek voltak: virágátültetés, mosáshoz ruhák szétválogatása, szelektív hulladékgyűjtés, gombfelvarrás és rakott krumpli

készítése. Ezekhez a gyakorlati feladatokhoz szóbeli kérdések is voltak.

Délután eredményhirdetés következett: 34 versenyzőből a 7. helyen

végeztem. Nagyon boldog voltam, Judit néni is a felkészítő és kísérő tanárom,- még örömében sírt is.

– Nagyon-nagyon nehéz volt, igen elfáradtam, de szép emlék

maradt számomra.