Gyakorlatorientálttá válik a szakképzés
A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a 9-10. évfolyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskolai, míg a tízedik és tizenegyedik évfolyamon külső szakmai gyakorlat is kiegészít. A képzés bevezetésével azoknak a fiataloknak nyújtanak újabb lehetőséget, akiket most nem, vagy nagyon nehezen lehet az intézményekben tartani. A gyakorlatorientált képzéssel nagyobb eséllyel fejezik be szakmai tanulmányaikat, és már 17 évesen megjelenhetnek a munkaerőpiacon. Az előrehozott szakképzés bevezetését a Somogyi TISZK tagintézményeiben azonban több ponton is bizonytalannak ítéltük meg, ezért a 2010/2011-es tanévre csak a székhelyintézményben hirdettünk ilyen szakmákat. Jelentkezők hiányában azonban ezeket az osztályokat nem tudtuk elindítani - közölte a főigazgató.
Az alternatív szakképzés bevezetésével kapcsolatban több kérdés merül fel.
Gyakorlati képzés:
- A szakképző iskolák nagyobb része - az oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelően - a gyakorlati képzést tanulószerződéssel oldja meg, a diákok több mint fele vállalkozóknál dolgozik. Az oktatási intézmények ennek megfelelően leépítették belső gyakorlati képzőhelyeiket. Az alternatív szakképzés kilencedik évfolyamán zajló belső szakmai gyakorlatnak ma már sem az anyagi-technikai, sem a humán feltételei nincsenek meg.
- A tízedik és a tizenegyedik évfolyamok tanulói, különösen a gazdasági válság hatására, egyre kisebb mértékben tudnak majd elhelyezkedni tanulószerződéssel (hasonlóan a korábbi szakmai képzéshez).
- A korábban három évre kidolgozott központi szakmai programokban jelentős tartalmi változás nem történt, csak a képzési idő csökkent egy évvel.
Elméleti képzés:
- Vállalatok vezetői, vállalkozók véleménye szerint azoknak vannak jobb elhelyezkedési esélyei, akik nem csak a szakmájukat ismerik jól, hanem szerteágazó tudással rendelkeznek - jó kommunikációs készségük van, alapvető informatikai tudással rendelkeznek, vállalkozási ismereteik megfelelőek, munkájukat képesek pontosan, hatékonyan ellátni, képesek csapatban dolgozni. Véleményük szerint az iskolák feladata ennek a munkaerőnek a képzése.
A valóságban azonban a leggyengébb képességű tanulók jelennek meg a szakképzés területén. A tankötelezettség 18 évre történő megemelése tovább rontott a szakképzés helyzetén - a motiválatlan, magatartási problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű diákok megjelenése a szakmát tanulni kívánó gyerekek esélyeit csökkentették.
A szakiskola 9. és 10. osztályaiban megfigyelhető több mint harminc százalékos lemorzsolódási arány szükségessé tette a változtatást. Ez azonban kellő előkészítés, a probléma alapos vizsgálata, végiggondolása nélkül történt, aminek következtében a megtett intézkedések sem lehetnek hatékonyak.
A szakképzés időtartamának rövidítése, gyakorlatorientált képzéssé alakítása növelheti az oktatás hatékonyságát. A tankötelezettség 16 évre csökkentésével el kell érni, hogy kikerüljenek a szakképzésből azok a fiatalok, akik számára ez csak egy törvényi kényszer.
Az iskolák feladata nem a részletes ismeretátadás, hanem az alapvető szakmai ismeretek, képességek elsajátíttatása a tanulókkal, akik ezáltal képessé válnak arra, hogy a későbbiekben a munkahely igényeinek megfelelő speciális tudást megszerezzék. Fontos kiemelni még a kamarák kulcsszerepét a gyakorlatorientált képzés kialakításában, szakmai felügyeletében; és nem utolsósorban a közép- és kisvállalkozói szféra felkészítését és hatékony állami támogatását a tanulók külső gyakorlati képzésében - tájékoztatott Szamosi Lóránt.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Az alternatív szakképzés bevezetésével kapcsolatban több kérdés merül fel.
Gyakorlati képzés:
- A szakképző iskolák nagyobb része - az oktatáspolitikai törekvéseknek megfelelően - a gyakorlati képzést tanulószerződéssel oldja meg, a diákok több mint fele vállalkozóknál dolgozik. Az oktatási intézmények ennek megfelelően leépítették belső gyakorlati képzőhelyeiket. Az alternatív szakképzés kilencedik évfolyamán zajló belső szakmai gyakorlatnak ma már sem az anyagi-technikai, sem a humán feltételei nincsenek meg.
- A tízedik és a tizenegyedik évfolyamok tanulói, különösen a gazdasági válság hatására, egyre kisebb mértékben tudnak majd elhelyezkedni tanulószerződéssel (hasonlóan a korábbi szakmai képzéshez).
- A korábban három évre kidolgozott központi szakmai programokban jelentős tartalmi változás nem történt, csak a képzési idő csökkent egy évvel.
A tanulás mellett azért jut idő a sportra is
- Vállalatok vezetői, vállalkozók véleménye szerint azoknak vannak jobb elhelyezkedési esélyei, akik nem csak a szakmájukat ismerik jól, hanem szerteágazó tudással rendelkeznek - jó kommunikációs készségük van, alapvető informatikai tudással rendelkeznek, vállalkozási ismereteik megfelelőek, munkájukat képesek pontosan, hatékonyan ellátni, képesek csapatban dolgozni. Véleményük szerint az iskolák feladata ennek a munkaerőnek a képzése.
A valóságban azonban a leggyengébb képességű tanulók jelennek meg a szakképzés területén. A tankötelezettség 18 évre történő megemelése tovább rontott a szakképzés helyzetén - a motiválatlan, magatartási problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű diákok megjelenése a szakmát tanulni kívánó gyerekek esélyeit csökkentették.
A szakiskola 9. és 10. osztályaiban megfigyelhető több mint harminc százalékos lemorzsolódási arány szükségessé tette a változtatást. Ez azonban kellő előkészítés, a probléma alapos vizsgálata, végiggondolása nélkül történt, aminek következtében a megtett intézkedések sem lehetnek hatékonyak.
A szakképzés időtartamának rövidítése, gyakorlatorientált képzéssé alakítása növelheti az oktatás hatékonyságát. A tankötelezettség 16 évre csökkentésével el kell érni, hogy kikerüljenek a szakképzésből azok a fiatalok, akik számára ez csak egy törvényi kényszer.
Az iskolák feladata nem a részletes ismeretátadás, hanem az alapvető szakmai ismeretek, képességek elsajátíttatása a tanulókkal, akik ezáltal képessé válnak arra, hogy a későbbiekben a munkahely igényeinek megfelelő speciális tudást megszerezzék. Fontos kiemelni még a kamarák kulcsszerepét a gyakorlatorientált képzés kialakításában, szakmai felügyeletében; és nem utolsósorban a közép- és kisvállalkozói szféra felkészítését és hatékony állami támogatását a tanulók külső gyakorlati képzésében - tájékoztatott Szamosi Lóránt.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online