Halottainkra emlékezünk
A keleti egyház már 380-ban megülte ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác (608-615) pápának köszönhetően került be, aki - miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont - 609. május 13-án, Mária és az összes vértanúk tiszteletére szentelte fel azt.
III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep.
November 2-án tartja az egyház halottak napját, amikor minden elhunytról, de különösen is a tisztulás állapotában levő szenvedő lelkekről emlékeznek meg. Az egyház a feltámadásba vetett hittel tölti meg a halottak tiszteletének más kultúrákban is szokásos, ősi cselekedetét, amelynek minden nép a maga módján tesz eleget. Az egyház kezdettől fogva imádkozik a halottakért - tették hozzá.
A halottak napja mai formája a X. századra vezethető vissza: a cluny-i bencés szerzetesek már akkor ezen a napon emlékeztek meg az összes meghalt emberről. Az egyház az ünnepen bizalommal kér kegyelmet Istentől az elhunytak számára - írta az MKPK sajtószolgálata.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI
III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep.
A halottak napja mai formája a X. századra vezethető vissza: a cluny-i bencés szerzetesek már akkor ezen a napon emlékeztek meg az összes meghalt emberről. Az egyház az ünnepen bizalommal kér kegyelmet Istentől az elhunytak számára - írta az MKPK sajtószolgálata.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI