Ötven éve halt meg Tildy Zoltán
Tildy Zoltán 1889. november 18-án született Losoncon. A pápai református főiskola teológiai akadémiájának elvégzése után Írországban tanult, majd a Somogy megyei Szennán, később a Pest megyei Tahitótfalun szolgált. 1932-től köztársasági elnökké választásáig a Békés megyei Szeghalom gyülekezetének lelkipásztora volt.
A szegény falusiak kiszolgáltatottságát megtapasztalva kezdett politizálni, 1917-től volt Nagyatádi Szabó István Gazdapártjának tagja. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Pártot, amelynek ügyvezető alelnökévé választották. 1936-tól Szeghalom parlamenti képviselője volt.
A második világháború idején Tildy a nemzeti függetlenségi törekvések és a népfrontmozgalom egyik vezető személyisége lett. Szorgalmazta a közeledést a szociáldemokratákhoz, a háborúból való kilépést, a demokratikus Magyarország megteremtését. Az 1944. március 19-i német megszállást követően bujkálni kényszerült, de még mindig "alkotmányos alapokon" politizált: részt vett a Magyar Front Horthyhoz intézett memorandumának kidolgozásában, a balul sikerült kiugrási kísérlet előtt néhány nappal a háborúból való kilépés lehetőségéről tárgyalt a kormányzóval.
Tildy 1945 áprilisában bekerült az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, 1945. augusztus 20-án pedig az FKGP országos elnöke lett. A párt nagyarányú választási győzelme után, 1945. november 15-én miniszterelnökké, majd 1946. február 1-jén a királyság intézményét eltörlő törvénycikk elfogadását követően köztársasági elnökké választották. Az egyébként is konfliktuskerülő alkatú, szűkre szabott jogkörökkel rendelkező Tildy államfőként aggodalommal figyelte a kommunisták hegemóniára irányuló törekvéseit, de még jobban félt a szerves fejlődés lehetőségének elvesztésétől, így folyamatos engedményeket tett a Baloldali Blokk pártjainak.
Rákosiék már 1947-ben, a kisgazdák "leszalámizása" és az elcsalt kékcédulás választások után meg akartak szabadulni tőle, de erre csak egy évvel később, a két munkáspárt egyesülése után került sor. Koholt hűtlenségi és kémkedési vádakkal letartóztatták (majd később kivégezték) Tildy vejét, Csornoky Viktort, s az ügyet a köztársasági elnök megzsarolására használták fel. Kétféle lemondónyilatkozatot is aláírattak vele, és az egyiket 1948. július 30-án nyilvánosságra hozták.
Tildyt házi őrizetbe helyezték, és ezt csak 1956. május 1-jén szüntették meg. 1956. október 28-án elvállalta Nagy Imre kormányában az államminiszteri tisztséget, amelyet a november 4-i szovjet intervencióig töltött be. 1957 májusában letartóztatták, a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdítása címén 1958. június 15-én hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában magas korára és egészségi állapotára való tekintettel büntetését felfüggesztették, s 1961. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig teljes visszavonultságban élt. 1989 július 6-án, a Nagy Imre-per felülvizsgálata során a Legfelsőbb bíróság rehabilitálta.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI
A szegény falusiak kiszolgáltatottságát megtapasztalva kezdett politizálni, 1917-től volt Nagyatádi Szabó István Gazdapártjának tagja. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazda, Földműves és Polgári Pártot, amelynek ügyvezető alelnökévé választották. 1936-tól Szeghalom parlamenti képviselője volt.
A második világháború idején Tildy a nemzeti függetlenségi törekvések és a népfrontmozgalom egyik vezető személyisége lett. Szorgalmazta a közeledést a szociáldemokratákhoz, a háborúból való kilépést, a demokratikus Magyarország megteremtését. Az 1944. március 19-i német megszállást követően bujkálni kényszerült, de még mindig "alkotmányos alapokon" politizált: részt vett a Magyar Front Horthyhoz intézett memorandumának kidolgozásában, a balul sikerült kiugrási kísérlet előtt néhány nappal a háborúból való kilépés lehetőségéről tárgyalt a kormányzóval.
Rákosiék már 1947-ben, a kisgazdák "leszalámizása" és az elcsalt kékcédulás választások után meg akartak szabadulni tőle, de erre csak egy évvel később, a két munkáspárt egyesülése után került sor. Koholt hűtlenségi és kémkedési vádakkal letartóztatták (majd később kivégezték) Tildy vejét, Csornoky Viktort, s az ügyet a köztársasági elnök megzsarolására használták fel. Kétféle lemondónyilatkozatot is aláírattak vele, és az egyiket 1948. július 30-án nyilvánosságra hozták.
Tildyt házi őrizetbe helyezték, és ezt csak 1956. május 1-jén szüntették meg. 1956. október 28-án elvállalta Nagy Imre kormányában az államminiszteri tisztséget, amelyet a november 4-i szovjet intervencióig töltött be. 1957 májusában letartóztatták, a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés előmozdítása címén 1958. június 15-én hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában magas korára és egészségi állapotára való tekintettel büntetését felfüggesztették, s 1961. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig teljes visszavonultságban élt. 1989 július 6-án, a Nagy Imre-per felülvizsgálata során a Legfelsőbb bíróság rehabilitálta.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI