Somogy is részt vesz a kármentésben
Tizenöt-húsz lakóház vált teljesen lakhatatlanná a Veszprém megyei Kolontáron, ahová hétfőn délután nagy erővel tört be a közel két méter magas vörösiszap-folyam. A falu főutcáját, teljesen megsemmisítette az áradat. A vasútvonalat mintegy 1500 méteren lepte el az iszap, a vonatok nem közlekednek a térségben. Az iszap folyam azonban nem állt meg Kolontárnál, tovább hömpölygött a környező települések felé. Tüskevár, Kisberzseny, Somlóvásárhely, Apácatorma, Devecser és Somlójenő is részese a katasztrófának, annak a hét veszprém megyei településnek, ahol rendkívüli helyzet alakult ki a gátszakadás miatt. Devecseren 400 családot, Kolontáron pedig a község egyharmadát kellett kitelepíteni. Somlóvásárhelyt is elérte a vörösiszap; az áradás tíz-tizenkét házat öntött el, a településről csaknem negyven 40 embert kellett kimenekíteni. Időközben négyre emelkedett a halálos áldozatok száma a vörösiszap által elöntött Kolontáron. Egy helyi férfi, egy idősebb nő és egy három-négy év körüli kislány után holtan találták meg utóbbi egyéves kistestvérét is. A mentőszolgálat összesítése szerint 116 ember szenvedett sérüléseket, közülük 8 állapota súlyos.
A kormány veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye érintett területeire.
Ökológiai katasztrófának minősítette illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár az ajkai térségben történt vörösiszap-áradást, amely már több település növényzetét kipusztította, veszélybe került több ezer ember, és a Marcal folyóba ömlött szennyezőanyag a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.
Illés Zoltán elmondta: meg kell akadályozni, hogy a térség élővilága kipusztuljon, a szennyeződés pedig az ivóvízbe, illetve, száradása után rákkeltő anyagként, az emberek szervezetébe jusson. A legfontosabb feladat, hogy a 30-50 méter magas tározót megtámasszák és az iszapömlést megállítsák. Ez gépi erővel vagy helikopterekről történhet meg, de ez többnapos munka. Az államtitkár szerint fennáll a veszélye, hogy további tározók is megsérülnek, csak a szerencsének köszönhető, hogy a sűrűbb állagú szürkeiszap még nem tört ki a tározóból. A következő nagy feladat az enyhén radioaktív szennyeződés összegyűjtése és megsemmisítése. Ehhez még a száradás előtt le kell verni az elöntött lakóházak faláról a vakolatot, hogy a szennyeződést be lehessen gyűjteni. Ha a szántóföldekre, az utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor a levegőben terjedve okozhat egészségkárosodást, míg az ivóvízből ólom, cink és egyéb nehézfémek juthatnak be a szervezetbe. A teljes kármentesítéshez több száz hektárnyi talaj cseréjére volna szükség, ami hónapokig is eltarthat.
A katasztrófa helyszínére riasztották a Somogy megyei Veszélyhelyzeti Felderítő Csoportot is, melynek faladata az operatív törzs helyszíni részletes információkkal történő ellátása volt. Ennek érdekében a csoport a kárterületen méréseket végzett, közreműködött a beérkező bejelentések ellenőrzésében. Elsősorban biztosítási feladatokat látnak el a szakemberek, illetve vegyi felderítési műveletekben vettek részt. Együttműködve a karitatív szervezetekkel a településen jelenlévő somogyi katasztrófavédők segítették a kitelepített lakosság éjszakai elszállásolását.
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán egyúttal utasította a céget a megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően az MTI tudósítójának azt mondta: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.
Az Ajkai Timföldgyár a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdona; a céget honlapjának tanúsága szerint a társaságot magyar magánszemélyek alapították 1995-ben, az alumíniumipar privatizációjának megkezdésekor. A cégcsoportnak számos, az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozása van, így külföldi érdekeltségeket működtet Romániában, Boszniában és Németországban.
A vörösiszap a timföldgyártás nagy mennyiségű mellékterméke, amely főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz. Egy tonna alumínium gyártásakor 3 tonna vörösiszap keletkezik. Az anyag sűrű, mint a tejföl, erősen lúgos, ezért bőrrel érintkezve maró hatású. Az iszap enyhén radioaktív, kiszáradás után a por belégzése tüdőrákot okozhat.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
A kormány veszélyhelyzet kihirdetését rendelte el Veszprém, Győr-Moson-Sopron és Vas megye érintett területeire.
Ökológiai katasztrófának minősítette illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár az ajkai térségben történt vörösiszap-áradást, amely már több település növényzetét kipusztította, veszélybe került több ezer ember, és a Marcal folyóba ömlött szennyezőanyag a Rábát és a Dunát is veszélyezteti.
Illés Zoltán elmondta: meg kell akadályozni, hogy a térség élővilága kipusztuljon, a szennyeződés pedig az ivóvízbe, illetve, száradása után rákkeltő anyagként, az emberek szervezetébe jusson. A legfontosabb feladat, hogy a 30-50 méter magas tározót megtámasszák és az iszapömlést megállítsák. Ez gépi erővel vagy helikopterekről történhet meg, de ez többnapos munka. Az államtitkár szerint fennáll a veszélye, hogy további tározók is megsérülnek, csak a szerencsének köszönhető, hogy a sűrűbb állagú szürkeiszap még nem tört ki a tározóból. A következő nagy feladat az enyhén radioaktív szennyeződés összegyűjtése és megsemmisítése. Ehhez még a száradás előtt le kell verni az elöntött lakóházak faláról a vakolatot, hogy a szennyeződést be lehessen gyűjteni. Ha a szántóföldekre, az utakra kiömlött vörösiszap megszárad, akkor a levegőben terjedve okozhat egészségkárosodást, míg az ivóvízből ólom, cink és egyéb nehézfémek juthatnak be a szervezetbe. A teljes kármentesítéshez több száz hektárnyi talaj cseréjére volna szükség, ami hónapokig is eltarthat.
Végigzúdult a vörösiszap Devecseren
Azonnali hatállyal felfüggesztette a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (MAL) Zrt. termelői tevékenységét a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán egyúttal utasította a céget a megsérült tározó helyreállítására. Az államtitkár kedd délután Kolontáron, a védelmi bizottság ülését követően az MTI tudósítójának azt mondta: a hétfő délutáni baleset óta a cég továbbra is folytatta a termelést, és felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több iszapot tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű.
Az Ajkai Timföldgyár a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdona; a céget honlapjának tanúsága szerint a társaságot magyar magánszemélyek alapították 1995-ben, az alumíniumipar privatizációjának megkezdésekor. A cégcsoportnak számos, az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozása van, így külföldi érdekeltségeket működtet Romániában, Boszniában és Németországban.
A vörösiszap a timföldgyártás nagy mennyiségű mellékterméke, amely főleg vas-, alumínium-, szilícium- és nátrium-oxidot tartalmaz. Egy tonna alumínium gyártásakor 3 tonna vörösiszap keletkezik. Az anyag sűrű, mint a tejföl, erősen lúgos, ezért bőrrel érintkezve maró hatású. Az iszap enyhén radioaktív, kiszáradás után a por belégzése tüdőrákot okozhat.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online