Új Rippl-Rónai képekkel gyarapodott a múzeum
Három Rippl-Rónai-, egy Kunffy- és két Martyn Ferenc-festményt hagyott örökül egy nemrégiben elhunyt idős személy, aki nevét és kilétét nem kívánta a nyilvánosság elé tárni. Annyit tudni róla, hogy évtizedek óta magányosan és kiszolgáltatottan élt, életvitelét tekintve pedig semmiképpen nem gazdag emberről van szó. Döntése előtt meggyőződött róla, hogy méltó, biztonságos és elképzelésének megfelelő múzeumba kerül-e majd a család közel száz éve Rippl-Rónai Józseftől kapott, féltett kincse, amely sok viszontagságot, háborút is átvészelt már. A tulajdonos végakarata az volt, hogy halála után biztosított legyen a képek állandó kiállítása. Jó hírét vette a kaposvári múzeumnak, a Rippl-Rónai József művészete ügyében folytatott gyűjtési, kutatási és kiállítási munkának és a nemzetközi rangnak. A múzeum sikerének, megjutalmazásának fogható fel a nemes gesztus. A szép hagyaték nem váratlanul, hanem előzetes egyeztetések után érkezett Kaposvárra. Az adományozóval már évek óta személyes kapcsolatot ápolt Horváth János Milán, aki időközben felkutatta a képek művészettörténeti hátterét.
A Gitározó nő című kép a legkevésbé ismert festői szakaszba vezet, a korai, Müncheni Akadémián és a Munkácsynál eltöltött évekbe. A fiatalkori festmény eredetileg egy nagy kép részlete volt. A kisméretű változat szerepelt az Agórában, a múlt évi 150. jubileumi kiállításon Külvárosi szoba belseje Párizsban címmel. A téma egy kisgyermekével számkivetetten vándorló zenész lány bánatos éneke, a vihar idejére befogadó külvárosi család lakásában. A nagy festmény a Munkácsy-pályázatra készült 1890-ben. Annak idején azonban a budapesti Műcsarnokban még kudarccal szerepelt. Bizonyára ezért történt az, hogy a képet a művész szétvágta, mert a teljes kompozícióval maga sem volt elégedett. A képnek azt a részletét, amelyen a földön ülő gyermek látható, Ülő gyermek kosárral címen a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Gitározó nő a művész első szerelmét, egy szőke hajú, zenére érzékeny német lányt ábrázolja, akinek létezése azért maradt sokáig titokban, mert a kapcsolatból 1887-ben Münchenben egy házasságon kívüli leánygyermek született. A képen szereplő, Rippl-Rónai József egyetlen vér szerinti gyermekét Feigl Amelie-nek hívták és Udinében lett boldog családanya. A lány által a Róma-hegyre küldött fénykép alapján szerzett tudomást három unokájáról. A festmény nincsen szignálva, s még kiforratlan a stílusa, ezért 1950-ben Kunffy Lajos írt eredetiséget igazoló tanúsítvány hozzá, amit a korábbi tulajdonos a kép hátoldalára ragasztott. A 120 éves képet restaurálni kell.
A további ajándékok a Női profil és a Piros sapkás Babi tüneményes finomsággal festett pasztellképek. Rippl-Rónai egykori háziorvosának feleségét és bájos kislányát ábrázolják. Mindegyik kép remekműnek számít az 1903-as évből. Ismeretes, hogy Rippl-Rónai József 1902-ben tért vissza szülővárosába tizenhárom év párizsi tartózkodás után. A Fő utca 58. szám alatt vett házat, s nagy igyekezettel festette a kaposvári karaktereket. A két portréban még a francia művészet világos, derűs könnyedsége érvényesül. Az asszony, dr. Ullmann Antalné, sz. Kleindin Ida (1867 - 1953) megjelenítésében Puvis de Chavannes, a kislányéban, Lászlóffy Lászlóné, sz. Ullmann Marianne, (1899 - 1985) Renoir szelleme is kiérezhető. A két mű bármely európai múzeum büszkeségére válna.
Kunffy Lajostól a Somogytúr hó alatt című kép, Martyn Ferenctől két, 1920 körüli Róma-hegyi táj került most a múzeum tulajdonába. Martyn stílusát a két pasztellben még a mester, Rippl-Rónai határozza meg.
A hétköznapi értelemben vett múzeumi műgyűjtés általában vásárlással történik a magyar adófizetők pénzéből. Felbecsülhetetlen érték jött már így össze. Az ingyenes adományok jelentik azonban a múzeum ünnepnapjait. Kaposvár nemzetközi hírét a művészeti kincsek révén tudta legmesszebbre eljuttatni. A Rippl-Rónai Múzeumot a művész öccse, Rippl-Rónai Ödön ezer darabos ingyenes kép-gyűjteményi ajándékkal alapozta meg 1921-ben. A Somogy Megyei Múzeum történetében rendszeresen akadtak ajándékozások, hagyatékok. Külön múzeumi egységet szenteltünk a Zichy Mihály-, a Rippl-Rónai József-, a Kunffy Lajos-, a Bernáth Aurél- és a Goszthony Mária-hagyatéknak. Ezen túli a Giay László igali műgyűjtő 65 képből álló hagyatéka. A klasszikus nagyságú, somogyi származású művészek saját műveiket adományozva építették Somogy megye múzeumi hálózatát, olyanok, mint : Kunffy Lajos, Martyn Ferenc, Bernáth Aurél. Nagy becsben tartjuk a hely szellemét erősítő kortárs művészek ajándékait: Deli Antal, Ladányi Imre, Zugor Sándor, Gyarmathy Tihamér, Büky Béla, Goszthony Mária, Halvax Gyula, Wallner Jenő, Hegedűs László, Szász Endre, Rádóczy Gyatmathy Gábor, Ruisz György, Raksányi Lajos, Soltra Elemér, Ungvári Károly, Czinkotay Frigyes, Bors István, Szabados János, Csorba Simon, Kertész Sándor, Baktay Patricia, Bátai Sándor, Puha Ferenc, Gubis Mihály, Ady József, Leitner Sándor, Vecsey Csaba, Kling József, Domby Lajos, Ikafalvi Farkas Béla, Mocsári Mária, Halmos Klára, Jónás Péter Vágner Mátyás, Vörös András.
A ritka esetek közé tartozik egy-egy Rippl-Rónai-kép adományozása. Az eddig kapott Rippl-Rónai-művek miatt külön hálával tartozunk dr. Martyn Róbertnek és feleségének, Giay Lászlónak és feleségének, Kartschmaroff Lórándnénak, Bernáth Máriának és az itt jelzett legutóbbi ismeretlen személynek.
A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának tett legújabb adomány arra hívja fel a művészeket és a múzeumok támogatóit, hogy éljenek a jószívű adományozás lehetőségével. A jelen és az utókor büszke lesz rájuk.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
A Gitározó nő című kép a legkevésbé ismert festői szakaszba vezet, a korai, Müncheni Akadémián és a Munkácsynál eltöltött évekbe. A fiatalkori festmény eredetileg egy nagy kép részlete volt. A kisméretű változat szerepelt az Agórában, a múlt évi 150. jubileumi kiállításon Külvárosi szoba belseje Párizsban címmel. A téma egy kisgyermekével számkivetetten vándorló zenész lány bánatos éneke, a vihar idejére befogadó külvárosi család lakásában. A nagy festmény a Munkácsy-pályázatra készült 1890-ben. Annak idején azonban a budapesti Műcsarnokban még kudarccal szerepelt. Bizonyára ezért történt az, hogy a képet a művész szétvágta, mert a teljes kompozícióval maga sem volt elégedett. A képnek azt a részletét, amelyen a földön ülő gyermek látható, Ülő gyermek kosárral címen a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Gitározó nő a művész első szerelmét, egy szőke hajú, zenére érzékeny német lányt ábrázolja, akinek létezése azért maradt sokáig titokban, mert a kapcsolatból 1887-ben Münchenben egy házasságon kívüli leánygyermek született. A képen szereplő, Rippl-Rónai József egyetlen vér szerinti gyermekét Feigl Amelie-nek hívták és Udinében lett boldog családanya. A lány által a Róma-hegyre küldött fénykép alapján szerzett tudomást három unokájáról. A festmény nincsen szignálva, s még kiforratlan a stílusa, ezért 1950-ben Kunffy Lajos írt eredetiséget igazoló tanúsítvány hozzá, amit a korábbi tulajdonos a kép hátoldalára ragasztott. A 120 éves képet restaurálni kell.
Kunffy Lajostól a Somogytúr hó alatt című kép, Martyn Ferenctől két, 1920 körüli Róma-hegyi táj került most a múzeum tulajdonába. Martyn stílusát a két pasztellben még a mester, Rippl-Rónai határozza meg.
A hétköznapi értelemben vett múzeumi műgyűjtés általában vásárlással történik a magyar adófizetők pénzéből. Felbecsülhetetlen érték jött már így össze. Az ingyenes adományok jelentik azonban a múzeum ünnepnapjait. Kaposvár nemzetközi hírét a művészeti kincsek révén tudta legmesszebbre eljuttatni. A Rippl-Rónai Múzeumot a művész öccse, Rippl-Rónai Ödön ezer darabos ingyenes kép-gyűjteményi ajándékkal alapozta meg 1921-ben. A Somogy Megyei Múzeum történetében rendszeresen akadtak ajándékozások, hagyatékok. Külön múzeumi egységet szenteltünk a Zichy Mihály-, a Rippl-Rónai József-, a Kunffy Lajos-, a Bernáth Aurél- és a Goszthony Mária-hagyatéknak. Ezen túli a Giay László igali műgyűjtő 65 képből álló hagyatéka. A klasszikus nagyságú, somogyi származású művészek saját műveiket adományozva építették Somogy megye múzeumi hálózatát, olyanok, mint : Kunffy Lajos, Martyn Ferenc, Bernáth Aurél. Nagy becsben tartjuk a hely szellemét erősítő kortárs művészek ajándékait: Deli Antal, Ladányi Imre, Zugor Sándor, Gyarmathy Tihamér, Büky Béla, Goszthony Mária, Halvax Gyula, Wallner Jenő, Hegedűs László, Szász Endre, Rádóczy Gyatmathy Gábor, Ruisz György, Raksányi Lajos, Soltra Elemér, Ungvári Károly, Czinkotay Frigyes, Bors István, Szabados János, Csorba Simon, Kertész Sándor, Baktay Patricia, Bátai Sándor, Puha Ferenc, Gubis Mihály, Ady József, Leitner Sándor, Vecsey Csaba, Kling József, Domby Lajos, Ikafalvi Farkas Béla, Mocsári Mária, Halmos Klára, Jónás Péter Vágner Mátyás, Vörös András.
A ritka esetek közé tartozik egy-egy Rippl-Rónai-kép adományozása. Az eddig kapott Rippl-Rónai-művek miatt külön hálával tartozunk dr. Martyn Róbertnek és feleségének, Giay Lászlónak és feleségének, Kartschmaroff Lórándnénak, Bernáth Máriának és az itt jelzett legutóbbi ismeretlen személynek.
A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának tett legújabb adomány arra hívja fel a művészeket és a múzeumok támogatóit, hogy éljenek a jószívű adományozás lehetőségével. A jelen és az utókor büszke lesz rájuk.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online