Változik a mederhasználat díja
A Balaton és a tómeder állami tulajdon, ezért az MNV álláspontja szerint a tó vizén gazdasági haszon reményében vállalkozást indítani és működtetni csak úgy lehet, hogy az igénybevevő, üzemeltető az ingatlan használatáért az államnak mint tulajdonosnak díjat fizet. Az MNV igazgatósága a május végi ülésén hozta meg a döntését a balatoni kikötőkre és egyéb vízi-létesítményekre vonatkozó díjakról - áll a közleményben.
A Balatonon több mint 100 kikötő üzemel, üzemeltetőik többsége - a jogszabályok egyértelmű rendelkezései ellenére - semmilyen szerződéssel nem rendelkezik a Balaton használatára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy érvényes polgári jogi jogcím nélkül, teljesen ingyen használják és hasznosítják az állami tulajdonban lévő tó részét képező ingatlanokat. Azon kisebbségben lévő társaságok pedig, akik évekkel ezelőtt szerződést kötöttek a Balaton vagyonkezelőjének minősülő illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal, jelképes összeget fizetnek az államnak.
Az MNV szakértő bevonásával felülvizsgálta a mederhasználatért 2008-tól fizetendő díjak számítási metódusát, és új számítási metódust vezetett be. Korábban a díj kiszámolásába a felépítményeket is figyelembe vették különböző módon. Az újonnan alkalmazandó számítás alapja a területhasználat alapján meghatározott egységes díj, amelyben a komplex kikötői létesítményeknél a mólók külső vonala által határolt vízfelület a számítási alap. A várakozások szerint ez a díjrendszer hatékony terület-kihasználásra sarkallja majd a befektetőket, és környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb. Az MNV azért, hogy rendezze a kikötők rendezetlen jogi helyzetét, tavaly év végétől 51 Balaton parti önkormányzattal is egyeztetett a mederhasználati szerződések feltételrendszeréről szóban és írásban, kompromisszumra törekedve és elfogadva több javaslatot.
Az MNV igazgatóságának döntése alapján a mederhasználóknak a 2011-ben fizetendő éves díj alapja a korábbi értékbecslésben megállapított 2010. évi díj 90 százaléka lesz, öt év alatt fokozatosan bevezetve. Az első évben, vagyis idén a megállapított díjtétel 40 százalékát kell kifizetni, majd évről évre arányosan növelve az összeget 2015-ben kellene először kifizetni a teljes díjat.
A beruházás ösztönzés, és a gördülékenyebb szerződéskötés érdekében módosultak a mederhasználati szerződések feltételei is. A korábbi 30 év helyett 60 évre is meg lehet kötni, a szerződés lejárta előtt lehetőséget kapva annak meghosszabbítására. Egyszerűsödött a mederhasználati, illetve bérleti szerződéskötés eljárásrendje is. A szerződések megkötésére a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖDUKÖVIZIG) kap meghatalmazást.
Az érvényes szerződés nélkül működő kikötők üzemeltetői 2012. május 31-ig dönthetnek arról, hogy a korábbi számítási metódus vagy az újonnan elfogadott konstrukció szerinti díjtételek alapján kívánnak szerződést kötni.
A szerződéssel rendelkező mederhasználók pedig ugyan eddig az időpontig kezdeményezhetik az új feltételeknek és díjtételeknek megfelelő szerződésmódosítást.
Az MNV kibővítette a díjmentességben, illetve kedvezményekben részesülők körét. A különleges szolgálatot ellátó rendőrség, tűzoltóság és vízimentő szolgálat javára az állami feladatok ellátása érdekében térítésmentes használatot biztosít. A kizárólag közforgalmú menetrendszerű személyszállítást végző hajók hajóhelyeire 10 százalékos díjat kell fizetni. A közforgalom számára megnyitott parti területek, mólószárak járófelületének igénybevétele közpark, sétány részére jelképes 1 forint/négyzetméter lesz egy évre. Ugyanez a jelképes díjszámítás érvényes arra a vízfelületre, amely kizárólag közforgalmú menetrendszerű személyszállító hajók útvonala.
A díjfizetési kötelezettség kezdő időpontja is megváltozott, a befektetők számára előnyös módon. Újonnan létesítendő kikötők esetén csak valamennyi hatósági engedély jogerőre emelkedését követően, és csak abban az esetben kell fizetni, ha az építkezés megkezdésének jogszabályi, hatósági akadálya nincs.
Az MNV még vizsgálja, miként tud fellépni a mederhasználati szerződést nem kötők, illetve díjat nem fizetők ellen. Amennyiben a jelenlegi jogszabályok ehhez nem bizonyulnak elegendőnek, úgy jogszabály-módosítási javaslatot tesz annak érdekében, hogy elérje, amely kikötő-üzemeltető nem köt mederhasználati szerződést meghatározott időn belül, annak a kikötő üzemeltetéséhez szükséges valamennyi hatósági engedélye érvényét veszítse - áll a közleményben.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI
A Balatonon több mint 100 kikötő üzemel, üzemeltetőik többsége - a jogszabályok egyértelmű rendelkezései ellenére - semmilyen szerződéssel nem rendelkezik a Balaton használatára vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy érvényes polgári jogi jogcím nélkül, teljesen ingyen használják és hasznosítják az állami tulajdonban lévő tó részét képező ingatlanokat. Azon kisebbségben lévő társaságok pedig, akik évekkel ezelőtt szerződést kötöttek a Balaton vagyonkezelőjének minősülő illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatósággal, jelképes összeget fizetnek az államnak.
Az MNV szakértő bevonásával felülvizsgálta a mederhasználatért 2008-tól fizetendő díjak számítási metódusát, és új számítási metódust vezetett be. Korábban a díj kiszámolásába a felépítményeket is figyelembe vették különböző módon. Az újonnan alkalmazandó számítás alapja a területhasználat alapján meghatározott egységes díj, amelyben a komplex kikötői létesítményeknél a mólók külső vonala által határolt vízfelület a számítási alap. A várakozások szerint ez a díjrendszer hatékony terület-kihasználásra sarkallja majd a befektetőket, és környezetvédelmi szempontból is kedvezőbb. Az MNV azért, hogy rendezze a kikötők rendezetlen jogi helyzetét, tavaly év végétől 51 Balaton parti önkormányzattal is egyeztetett a mederhasználati szerződések feltételrendszeréről szóban és írásban, kompromisszumra törekedve és elfogadva több javaslatot.
Az MNV igazgatóságának döntése alapján a mederhasználóknak a 2011-ben fizetendő éves díj alapja a korábbi értékbecslésben megállapított 2010. évi díj 90 százaléka lesz, öt év alatt fokozatosan bevezetve. Az első évben, vagyis idén a megállapított díjtétel 40 százalékát kell kifizetni, majd évről évre arányosan növelve az összeget 2015-ben kellene először kifizetni a teljes díjat.
Az érvényes szerződés nélkül működő kikötők üzemeltetői 2012. május 31-ig dönthetnek arról, hogy a korábbi számítási metódus vagy az újonnan elfogadott konstrukció szerinti díjtételek alapján kívánnak szerződést kötni.
A szerződéssel rendelkező mederhasználók pedig ugyan eddig az időpontig kezdeményezhetik az új feltételeknek és díjtételeknek megfelelő szerződésmódosítást.
Az MNV kibővítette a díjmentességben, illetve kedvezményekben részesülők körét. A különleges szolgálatot ellátó rendőrség, tűzoltóság és vízimentő szolgálat javára az állami feladatok ellátása érdekében térítésmentes használatot biztosít. A kizárólag közforgalmú menetrendszerű személyszállítást végző hajók hajóhelyeire 10 százalékos díjat kell fizetni. A közforgalom számára megnyitott parti területek, mólószárak járófelületének igénybevétele közpark, sétány részére jelképes 1 forint/négyzetméter lesz egy évre. Ugyanez a jelképes díjszámítás érvényes arra a vízfelületre, amely kizárólag közforgalmú menetrendszerű személyszállító hajók útvonala.
A díjfizetési kötelezettség kezdő időpontja is megváltozott, a befektetők számára előnyös módon. Újonnan létesítendő kikötők esetén csak valamennyi hatósági engedély jogerőre emelkedését követően, és csak abban az esetben kell fizetni, ha az építkezés megkezdésének jogszabályi, hatósági akadálya nincs.
Az MNV még vizsgálja, miként tud fellépni a mederhasználati szerződést nem kötők, illetve díjat nem fizetők ellen. Amennyiben a jelenlegi jogszabályok ehhez nem bizonyulnak elegendőnek, úgy jogszabály-módosítási javaslatot tesz annak érdekében, hogy elérje, amely kikötő-üzemeltető nem köt mederhasználati szerződést meghatározott időn belül, annak a kikötő üzemeltetéséhez szükséges valamennyi hatósági engedélye érvényét veszítse - áll a közleményben.
Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Forrás: MTI