Pokorni: Próbáljunk előre nézni!

Teltház fogadta kedden az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnökét a kaposvári Szivárvány Kultúrpalotában rendezett közoktatási konferencián. A megyeszékhelyről és környékéről is érkeztek pedagógusok, hogy meghallgassák Pokorni Zoltán oktatási elképzeléseit.

Szita Károly polgármester bevezető, köszöntő gondolatai után Pokorni Zoltán az életpályamodell, a képzési struktúra és a szociális integráció mellett a felsőoktatás és a szakképzés gondjairól is beszélt. A pedagógusok számáról megjegyezte, hogy évek óta könnyebb és könnyebb bekerülni a felsőoktatás eme területére, egyre alacsonyabbak a ponthatárok. Viszont nem igazán vonzó a pálya, mert kellő fizetést azért nem tudnak biztosítani. 170 ezer pedagógus bérét radikálisan azonban nem lehet megemelni, nem bírná el az ország. Míg a fejlett nyugati országokban 17 gyerek jut átlagosan egy pedagógusra, addig nálunk ez a szám 10, pedig 20 körül kellene lenni. Az is problémás Pokorni szerint, hogy ugyanezek az országok más és jobb struktúrában látják el az oktatás feladatait. Míg Dániában 19 százalékban kisegítőkkel, középfokú végzettségű pedagógus asszisztensekkel oldanak meg különböző munkákat, addig Magyarországon mindössze 1 százalék az arányuk. Az is komoly problémát jelentett eddig, hogy rossz volt a felsőoktatási képzési arány is hazánkban, nem feltétlenül igazodott a piac elvárásaihoz. Emellett a felsőoktatás és a szakképzés aránya is megbomlott.

A Szivárvány Kultúrpalota adott helyet a konferenciának

 

Leginkább a diploma véd a munkanélküliség ellen, hiszen a szakmunkások körében 20 százalékos a pályakezdő munkanélküliek aránya, a diplomások között pedig 3 százalék. - S, hogy szükség van-e 700 jogászra, vagy 680 kommunikáció szakos hallgatóra? Lehet. Az akkreditációs bizottság nem vizsgálja a képzés szükségességét, csak a minőségi feltételekre figyel oda, hogy legyen helye és kellő számú oktatója az adott képzésnek. Akár zabhegyező is lehetne jelentkezni, ha van az intézménynek zabhegyezője és oktatója, erre is kiadnák az engedélyt - mondta Pokorni Zoltán hiányolva a munkaerőpiaci előrejelzéseket, ugyanis véleménye szerint nem adminisztratív eszközökkel, Budapestről szemlélve kell szűkíteni a diplomához jutást.

Pedagógusok és közéleti szereplők kísérték figyelmmel az előadást

 

A szakmunkásképzéssel kapcsolatban kiemelte: az oktatás ne csak a középosztály gyerekeire számítson, hanem legyen képes szakmát adni minden társadalmi csoportnak a cigányságtól kezdve a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élőknek is. - A szakmunkásképzés nem tudta felvenni a ritmust. Az eddig központilag indított - különböző felzárkóztatást, integrációt szolgáló és munkaerőpiaci, munkához jutási feladatokat meghatározó - programok nem találkoztak össze. Érdemi hatás nélkül löktük bele a pénzt a szakadékba - hangsúlyozta, majd a kamarai szakképzési javaslatról is elmondta véleményét. A kamara szerint 80-20 százalék arányban kellene a gyakorlat-elmélet kérdését megoldani 3 éves képzés során. Az oktatási szakember szerint azonban ez nem megoldás, ugyanis a közismereti tantárgyakra így minimális idő jutna, s 900 ezer írástudatlan munkanélküli lenne az eredménye. A kamara német oktatási modelljéhez azonban német gazdaságra is szükség lenne.

Pokorni Zoltán előadása a Szivárványban

 

Pokorni Zoltán megemlítette a cigányság helyzetét is, akik jelenleg 500 ezer körüli létszámban élnek hazánkban, ám ennél nagyobb gondnak nevezte, hogy közel háromszorosa ennek a leszakadó, depresszív réteg. A leszakadás megakadályozásának pedig legfontosabb eszköze az oktatás. Türelmetlen a társadalom, ami a válságnak és az elmúlt nyolc év szociál-liberális kormányzásának köszönhető. Ma több elkülönítő osztály van az iskolákban mint volt nyolc évvel ezelőtt. Érdekeltté kell tenni a középosztályt, hogy közösen nevelje gyermekét a leszakadókkal, ehhez azonban irányított, finanszírozott folyamat kell. Pénz nélkül lózung marad a szociális integráció - mondta. Az általános iskolai felzárkóztató évfolyam bevezetését nem tartja jónak, szerinte inkább kezdjék három-négy évesen el az óvodát a gyerekek, ne csak az utolsó évben járjanak oda. Ez jelentősen nagyobb esélyt adna fejlődésüknek, ahogy a blokkpedagógia helyett az egyéni fejlesztés is célszerűbb lenne. - Azért vagyunk lemaradva a nemzetközi felmérésekben, mert nem tudjuk kibontakoztatni a tehetségeket. Nem térhetünk vissza 1970-hez, mert már semmi sem olyan mint akkor, ráadásul az sem a legjobb oktatási rendszer volt. Nekünk kell kitalálni, hogy mi a mi pedagógiánk, mi a mi országunk, mi a mi szerepünk. Próbáljunk előre nézni! - zárta előadását Pokorni Zoltán.


Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Fotó: Lokátor Hírműhely