Szent Korona misztikuma a Megyehéten

Szent Istvánról és a Szent Koronáról szólt a somogyi Megyehét mai programja. Délután a Megyei és Városi Könyvtárban képzőművészeti pályázat eredményhirdetése és a pályaművek kiállításának megnyitása zajlott, este a Megyeházán előadást hallgathattak az érdeklődők.

A Szent Istvánról és a Szent Koronáról a kaposvári Együd Általános Művelődési Központ és a Somogy megyei és Kaposvári Fiatalok Szentkorona Egyesülete által kiírt képzőművészeti pályázat eredményhirdetésére és a kiállítás megnyitására került sor ma délután a Megyei és Városi Könyvtárban. Gyerekek és felnőttek rajzolták, festették le a Szent Koronát, azt a mitikus tárgyat, amely a magyarság elengedhetetlen része. Közel 100 pályázat érkezett, abból 40-et állítottak ki. A díjakat Witzmann Mihály, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke adta át.

Hogy látják a fiatalok nemzeti jelképünket?

 

A Szent Korona minden magyar ember Szent Koronája. A mai világban ezerféle tévécsatorna, s egyéb láthatatlan pszichikai hatás rombolja a fiatalok lelkét, ezért is dicséret illeti őket, hogy ebben a témában mélyültek el, hogy elindult a lelkükből valami a Szent Korona hallatán. A Kárpát-medence, Szent István és a Szent Korona mindig közös nevező és érték kell, hogy maradjon a magyarságnak, ám ehhez a felnőtt társadalomnak példát kell mutatnia, s érzékelnie kell, hogy a gyerekek szomjaznak az értékekre - mondta megnyitóbeszédében Szántai Lajos magyarságkutató, majd hozzátette: a Szent Korona nem a magyarság belügye, az amerikai elnökök sem tárgyként tekintettek rá 33 éves fogsága idején. A mai magyarság viszont sajnos nem ismeri saját értékeit, például a világ csodáját, a Szent Koronát, melyhez a pályázatra jelentkezett gyerekek most elvezettek bennünket.

Szántai Lajos magyarságkutató

 

A szent korona ereje, szentsége és misztériuma címmel a Megyeházán az esti órákban tartott előadás elé Jakó Gergely, a Somogy Megyei Közgyűlés alelnöke mondott köszöntőt, majd Szántai Lajos délután elhangzott gondolatait folytatta: a magyarság életében ezer esztendőn keresztül a magyar Szent Korona kiemelkedő helyet foglalt el. A Szent Koronával egyidősnek, vagy testvérének a ma ismert koronázási ékszerek közül a jogar tekinthető. Majdnem fél évszázad telt el úgy, hogy abból bizonyítható módon, legalább negyven esztendő éppen a Szent Korona ellenében hagyta mondjuk a magyar történelmen a bélyegét. És azért negyven esztendő alatt, vagy fél évszázad alatt kerekítve, hát azért néhány nemzedék szárba szökken. Tehát ez azt jelenti, hogy nekünk most újra kellene tanulnunk, miért kötődtek annyira a magyar Szent Koronához. És itt most nem értelmi szintű tanulásról van szó, hanem nemes egyszerűséggel rá kellene döbbenünk arra, hogy a magyar történelemnek van egy olyan szent eszközlője, mint a magyar Szent Korona, aminek akárhonnan vizsgáljuk a létét, akárhogy vitatkozhatunk, hogy mi eredeti és mi nem a koronán, zománcképekre, képcserékre gondolunk, vagy bármi, hogy zárt korona, nyitott korona, huszad rangú kérdés.

Rónai Attila koronamásolatát is megcsodálhatták

 

Egyetlen Szent Koronát tart számon a világtörténelem, a kereszténység nagy világkorszakában és egy olyan királyság van, amit apostolnak, apostolinak neveznek. Ráadásul nem Európa rejtett zugában, valahol a periférián, hanem Európa közepében, ez a magyar királyság. Talán ebben a mai világban is sikerrel meríthetünk már elfelejtett értékeket, ha visszanézünk egy kicsit gyökereinkhez, hiszen nem csupán egy tárgy, hanem egy kultusz, a nemzet mítoszának középpontja a Szent Korona - mondta Szántai Lajos. S, hogy ne csak a szavak szóljanak a koronáról, arról is gondoskodtak a szervezők. Rónai Attila kaposvári ötvösmester koronamásolatában gyönyörködhetett a szép számú érdeklődő.


Feltöltötte: Kraft Róbert
Somogy Megye Online
Fotó: Vígh István Ádám